 |
 |
 |
 |
Véletlen képek a Galériából
Utoljára feltöltött kép:
Utoljára létrehozott albumok:
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Online felhasználók
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 1,396
Legújabb tag: eroni
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
Megosztás a FacebookonGyalogosok balesetei a szabadban
 A téli idõszakban egyre inkább számíthatunk ónos esõre, hótól vagy jégtõl síkos utakra, járdákra, lefagyott közterekre. A legnagyobb óvatosság mellett is eleshetünk, elcsúszhatunk, akár hosszabb idõre is kiesve a munkából. A balesetek elkerülése, megelõzése alapvetõen az egyén felelõssége, de jogosan merül fel a kérdés: számíthatunk-e kártérítésre, ha közterületen csúszunk vagy esünk el?
Mindenekelõtt érdemes leszögezni, hogy nincs automatikus kártérítési jogunk, ha a síkos úttesten baleset ér bennünket. A károsulttól ugyanis elvárható, hogy az idõjárási és helyi útviszonyok ismeretének megfelelõen, ésszerû módon igyekezzen a kárt elkerülni (megfelelõ talpú lábbelit vegyen fel, lehetõleg a már letakarított járdán vagy úttesten, körültekintõen haladjon). Ha ennek eleget teszünk, és mégis megtörténik a baj, akkor két irányból is meg lehet vizsgálni a felelõsség kérdését: egyrészrõl a közút kezelõjének oldaláról, másrészt adott esetben munkáltatói oldalról.
A közúti közlekedésrõl szóló törvény értelmében a közút kezelõje köteles gondoskodni arról, hogy az út (út alatt a gyalogosjárdát is értve) a biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban legyen. A kártérítéshez azt kell bizonyítani, hogy a közút kezelõje gyakorlatilag elhanyagolta a közút vagy közterület takarítását, sózását. A közútkezelõtõl ugyanis az várható el, hogy a közterületeket a kapacitásaihoz és az idõjárási körülményekhez igazítva, ésszerû idõn belül (nem pedig azonnal) takarítsa le. A járda és az út tartozhat az államhoz, önkormányzathoz, gazdálkodó szervezethez, társasházhoz vagy magánszemélyhez. Ennek megfelelõen a közút kezelõjének az állam, helyi közutak tekintetében az önkormányzat vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezet minõsül.
A magánút tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a járdán elcsúszunk, akkor attól függõen fordulhatunk például az önkormányzathoz vagy a társasházhoz, illetve magánszemélyhez, gazdálkodó szervezethez, hogy az adott út- vagy járdaszakasz az ingatlannyilvántartás alapján kinek a tulajdonában van, továbbá kinek van arra használati joga, üzemeltetési kötelezettsége. Ennek kiderítése sajnos gyakran jelentõs idõt igényel.
A KRESZ elõírásai szerint a gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán, vagy kerékpárúton kell közlekednie. A gyalogos csak akkor közlekedhet az úttesten, ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs, vagy ezek a gyalogosközlekedésre, illetõleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlanok. Utóbbira példa lehet, hogy közmûépítés, karbantartás miatt a járdát mindkét oldalon feltúrták.
A közút kezelõjén kívül szóba jöhet azonban a munkáltató felelõssége is, amennyiben a balesetre akár a munkahelyen a szabadban, akár azon kívül, de a munkavégzéssel összefüggésben kerül sor. A munka törvénykönyve és a bírói gyakorlat alapján munkahelyi, üzemi balesetnek minõsülhet a munkába vagy a munkából hazafelé tartó munkavállaló balesete is, amennyiben a legrövidebb úton és egyébként szabályosan közlekedett. Mindkét esetkörben kárként érvényesíthetõ a baleset miatti keresõképtelenségbõl adódó keresetveszteség, a ruházat sérülése, gyógyszerköltségek, továbbá a személyi sérülésbõl eredõen a nemvagyoni kár. Amennyiben üzemi balesetrõl van szó, teljes jövedelempótlásra válunk jogosulttá, így ebben az esetben keresetveszteséget csak azon bejelentett jövedelmrész után lehet érvényesíteni, amelyre a keresetpótlást valamilyen oknál fogva nem kapjuk meg az államtól. A kártérítés körében indokoltságtól függõen a kiegészítõ gyógytorna, a fájdalomcsillapító készítmények, továbbá gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással csökkentett értékének megtérítésére is igényt tarthatunk.
Amennyiben bekövetkezik a baleset, lehetõség szerint - amellett, hogy azonnal orvosi segítséget kérünk - értesítsük a balesetrõl a közút kezelõjét. A helyszín és a dologi károk dokumentálása a késõbbiekben elõsegíti a kárrendezést. Érdemes valamennyi költségünkrõl a számlát vagy bizonylatot megõrizni, mivel érvényesíteni kizárólag az indokolt és igazolt kiadásokat lehet.
Lánglovagok.hu
|
 |
|
mbandi - 2010.12.22 12:30:54
0 hozzászólás ~
871 megnyitás 
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
|
Hozzászólások
Csak bejelentkezés után láthatod a hozzászólásokat!
|
|
|
|
|
|
|
