A jelenleg érvényben lévõ jogszabályok értelmében, aki 20 ezer forint alatti értékben tulajdonít el bármilyen értéket, csak szabálysértést követ el, s nem rendõrségi, hanem közigazgatási eljárás keretében vizsgálják tettét. Nem véletlen, hogy sokan visszaélnek ezzel a benzinkutakon, boltokban.

A jászberényi Szabó László nagyvállalkozó, már a nyolcvanas években kiváltotta az ipart, s ma már "több lábon" álló üzletember. Öt évvel ezelõtt úgy döntött, hogy elég volt a városi életbõl, s nyugodtabb vidékre, falura költözik. A 25 kilométerre fekvõ Jászalsószentgyörgyre esett a választása. Kész tervekkel érkezett, s egyéni boldogulása mellett a település felvirágoztatását, fejlesztését is igyekezett szem elõtt tartani. Ma azonban már másként lát bizonyos dolgokat. S ennek nem a vidéki emberek mentalitása, a falusi élet "mássága" az oka, hanem a magyar jogszabályok, törvények bizonyos passzusainak hiányossága, tarthatatlansága, a tulajdon védelmének ellehetetlenítése.

- Öt évvel ezelõtt, 2004. december 2-án vettem meg a Jászalsószentgyörgy határában található benzinkutat. Az átalakítást követõen alig három hónappal késõbb étteremmel, panzióval, shoppal együtt nyitottam meg az üzemanyagtöltõ állomást - elevenítette fel a szentgyörgyi kezdetet az 54 éves Szabó László.

- Nem telt el hetvenkét óra, máris belefutottunk az elsõ nem fizetõ tankolóba. Akkor szerencsénk volt, éppen ott voltam, megfogtam. Megegyeztünk, átadja nekem autója sluszkulcsát, hazaviszem Zagyvarékasra, kifizeti a tankolás árát, s visszakapja a kulcsot. Így is történt, azaz ebbõl az esetbõl még egészen jól jöttünk ki. Azóta azonban hetente kétszer, háromszor jönnek hozzánk olyanok, akik nem fizetnek az üzemanyagért. Huszonháromig számoltam a rendõrségen tett bejelentéseimet, ám semmi hatása nem volt. Elõfordult, hogy a rendõrségen leadtuk a biztonsági kamera felvételét, amelyen jól beazonosítható volt a sofõr személye és a rendszám is, ám az ügyészség nem fogadta el, mondván a film bizonyítékként nem használható fel. A közelmúltban sikeresen visszatartottunk egy fizetés nélkül távozni akaró autóst, míg kiért a rendõrjárõr. Felvette a jegyzõkönyvet, mivel azonban nem érte el a 20 ezres értékhatárt a számla, elengedte. A tankolás árát azonban azóta sem fizette ki nekem senki!
Szabó László elmondta, az évek során azt tapasztalta, hogy aki egyszer már sikeresen megúszta a nemfizetést, visszatérõ vendég lett a szentgyörgyi benzinkúton.

- Folyamatosan változott ezeknek a gazembereknek a módszere. Kezdetben úgy álltak be a kútra, hogy nem volt az autó elején rendszámtábla, így hiába van bekamerázva az egész terület, nem tudtunk mit csinálni. Egy idõ után átváltottak a lopott rendszámtáblák használatára. Amikor lenyomoztattam az azonosítókat, kiderült például, hogy a nálunk járt ezeréves piros Lada rendszáma egy székesfehérvári orvos új nyugati autójáról származik. Amióta azonban ez a húszezres értékhatár életbe lépett, már arra sem veszik a fáradtságot, hogy eltitkolják saját rendszámukat. Még mielõtt esetleg a piros Ladából kiindulva a fejemhez vágnák, hogy rasszista vagyok, szeretném tisztázni, a nemfizetõk között mindeféle náció fiai elõfordulnak. Az egyik szakácsom például cigány származású volt, azaz nekem nem a bõrszínnel, hanem egy bizonyos viselkedési morált képviselõkkel van gondom.
De visszatérve az alap problémához, egy idõ után elkezdtük felírni azon autók rendszámát, amelyeknek sofõrjei fizetés nélkül távoztak. Jelenleg öt gépkocsi szerepel a feketelistánkon. Hiába tudom, hogy jászboldogházi, jászladányi, jánoshidai, zagyvarékasi, illetve alattyáni illetõségûek a tulajdonosok, hiába tudom, hol laknak a használói, nem tudok mit csinálni, tehetetlen vagyok. Legutóbb például már megkerestem az alattyáni kisebbségi önkormányzat vezetõjét is, hogy legyen a segítségemre, ám elzárkózott, s a rendõrséghez irányított.

Már mindenhova fordultam panaszommal, írtam levelet a miniszterhez is, ám választ érdekes módon mindig csak a jászladányi rendõrõrstõl kaptam: tudnak az esetekrõl, dolgoznak rajta, stb. Mivel a helyzet azonban semmit sem javult az évek alatt, most drasztikus lépésre szántam el magam. Egyszerûen kifüggesztettem a benzinkútra egy felhívást, melyet többek között eljuttattam az igazságügyi miniszterhez, a kisebbségi ombudsmanhoz, a megyei rendõrfõkapitányhoz, a jánoshidai, szentgyörgyi, ladányi és boldogházi kisebbségi önkormányzathoz is, hogy az öt, feketelistánkon lévõ, a kameraképeken látható rendszámú autó vezetõit a jövõben nem szolgáljuk ki, amennyiben november 15-ig nem rendezik tartozásukat. Erre a lépésre dolgozóink fizetése, családjuk megélhetése érdekében kényszerültünk. Az már csak hab a tortán, hogy a napokban az egyik kisebbségi önkormányzat vezetõje megfenyegetett, hogy vigyázzak, mert ha így folytatom, ellenem indítanak vizsgálatot alaptalan vádaskodás miatt!
- Nem fél attól, hogy diszkriminációnak ítélik cselekedetét és önt fogják megbüntetni? Hiszen ilyenre azért már volt példa a közelmúltban: amint azt lapunk meg is írta, az egyik jászapáti vendéglátóhely tulajdonosa hasonló lépésre szánta el magát és végül õ húzta a rövidebbet.
- Tisztában vagyok vele, hogy most én leszek a fekete bárány a jogvédõk szemében, de könyörgöm, az én, a mi jogainkat ki védi már meg? Eljutottam odáig, hogy nem visszakozok, ha megbüntetnek, kifizetem, ha leültetnek, leülöm. Egyébként már az is megfordult a fejemben, hogy bezárom a benzinkutat és a hozzátartozó egységeket. Akkor azonban tizenegy alkalmazottam az utcára kerül. Munka hiányában ki tartja majd el õket és családtagjaikat, talán a magyar állam? Miért nem a csibészeket büntetik meg, miért az a rossz, aki felemeli a hangját a visszáságok ellen?

Oda a közbiztonság Szentgyörgyön?

Szabó László szerint Jászalsószentgyörgyön az elmúlt években úgy felszaporodtak a betörések, lopások, hogy szinte hihetetlen. Az idõs, nyugdíjas emberek portáját naponta fosztják ki éjszakánként ismeretlen tettesek. Visznek mindent, ami mozdítható: jószágot, terményt, kerékpárt, elektromos dolgokat. Hiába kapják rajta az elkövetõket a tulajok, egyszerûen megfenyegetik õket. Nem csoda, ha félnek az öregek.
- A gátoldal tövében lévõ házamból tökéletesen belátom az ártéri erdõt. Nem egyszer láncfûrész hangjára ébredek éjszaka. Hívom a rendõrt, hogy lopják a fát. A válasz megdöbbentõ: "a Skodával nem tudunk bemenni a hepehupás terepre". Csak nekem közel tízmilliós károm keletkezett a halastavas, fatelepes vállalkozásomban a betörések miatt az elmúlt években. Miután megtudtam, kik követték el, többször életveszélyesen megfenyegettek, hol telefonon, hol személyesen. Én megvédem magam. De az öreg, kiszolgáltatott, egyedül élõ emberek? Õket ki védi meg? - kérdezi a vállalkozó.

Forrás: www.szoljon.hu





+1 Cikk a Kuruc.info-n