Jászalsószentgyörgy nem hivatalos közösségi portálja - Friss, érdekes és független! Július 1-jén lép hatályba az új BTK. Akár meg is ölhetjük a betörõt !
Írta: Markosz
Dátum: 2013.06.27 19:08:54
Forrás: http://www.jaszalsoszentgyorgy.com
Teljes hír
Az új törvénykönyv szerint a büntethetõség korhatára általában továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövetõ, 12. évüket betöltõ gyermekek is büntethetõk lesznek, ha megfelelõ belátási képességgel rendelkeznek - legsúlyosabb büntetésük 1-tõl 4 évig tartó javítóintézeti nevelés lehet.

A halmazati vagy összbüntetés leghosszabb idõtartama 20-ról 25 évre emelkedik, és az életfogytig tartó szabadságvesztésnél is 20 helyett legkorábban 25 év elteltével nyílhat lehetõség feltételes szabadságra helyezésre.

Új büntetési nemek is megjelennek a Btk.-ban: a jóvátételi munka, az elzárás - amelyet fiatalkorúaknál 3-tól 30 napig, felnõtteknél 5-tõl 90 napig lehet majd kiszabni - vagy a sportrendezvényektõl eltiltás, amely 5 évig tarthat, és azzal szemben lehet alkalmazni, aki a sportrendezvényen, oda érkezõben vagy onnan távozóban bûncselekményt követett el.

Szigorúbb büntetés vár a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erõszak elkövetõire. Átvette az új kódex azt az európai szabályt is, hogy, akik kis korúak sérelmére követnek el szexuális bûncselekményeket, azokat el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, tevékenységtõl, amely gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze.

A kábítószer-fogyasztás önálló bûncselekmény lesz, amely 2 évig terjedõ szabadságvesztéssel büntethetõ. A drogfüggõkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok megszûnnek július 1-jével. Szigorodik az ittas vezetés szabályozása is, 0,8 ezrelék helyett már a sofõr 0,5 ezrelék feletti véralkoholszintje is bûncselekménynek számít.
Emberölésnél, testi sértésnél, rablásnál, csalásnál, sikkasztásnál minõsített esetnek számít majd, ha a sértett idõs vagy fogyatékkal élõ.

Több eddig nem létezõ új bûncselekmény is lesz, például a gazdasági csalás, amelyet azok követnek el, akik jogtalan haszonszerzés céljából színlelt gazdasági tevékenységet végeznek, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak. Szintén új tényállás a gépjármû kilométer-számlálójának meghamisítása, ami 1 évig terjedõ szabadságvesztéssel büntethetõ.
A zsebszerzõdések elleni fellépés érdekében a kódex része lett a termõföld jogellenes megszerzése, amely 5 évig terjedõ szabadságvesztéssel sújtható, és nemcsak a szerzõdõ felek, de a szerzõdés megkötésében közremûködõ ügyvédek és közjegyzõk is büntethetõk. Aki pedig jogellenesen kivágja a fát az erdõben, és ellopja, 2 évig terjedõ szabadságvesztésre számíthat.

Nemzeti jelkép megsértésének számít a Himnusz, a nemzeti lobogó, és a Szent Korona gyalázása, és 1 évig terjedõ szabadságvesztéssel büntethetõ.

Ugyanakkor több bûncselekmény - így a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás és az árdrágítás - már nem bûncselekmény, csupán szabálysértési vagy közigazgatási szankcióval sújtható.

A jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetõsége, ilyen esetnek számít például, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, valamint, ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, továbbá, ha kertjébe fegyveresen hatolnak be. A támadás elhárításáért nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye, a jogalkotó szerint ugyanis egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezõtõl, hogy meggyõzõdjön róla, a behatoló mi célból tart magánál fegyvert.

Az új kódex általános szabályai nagyrészt megegyeznek a régi Btk.-val, a változások többsége a különös részben, azaz az egyes bûncselekmények szabályozásánál található. Megmaradnak viszont a parlamenti ciklus jelentõsebb büntetõjogi szigorításai, köztük a "három csapás".

Az új Btk.-val összefüggésben mintegy félszáz másik jogszabály is változik összesen több száz helyen, így például a büntetés-végrehajtási, a szabálysértési, a büntetõeljárási és a rendõrségi törvény.

Az Országgyûlés tavaly nyáron szavazta meg az új Btk.-t: a kormányoldal támogatta, az MSZP és az LMP képviselõi nemmel szavaztak, a Jobbik tartózkodott.

Az új kódexre a kormánypárti szakpolitikusok szerint egyebek mellett azért volt szükség, mert a 1978. évi Btk. az elmúlt évtizedekben mintegy százszor változott különbözõ színezetû kormányok eltérõ büntetõpolitikai elvei alapján, nemegyszer egymásnak ellentmondóak voltak a sorozatos módosítások, és a törvény egysége megbomlott.
Másfél éve, a kodifikációs egyeztetések idõszakában Kónya István, a Kúria büntetõ kollégiumának vezetõje úgy ítélte meg: konzervatív, megfelelõ szakmai színvonalú a készülõ kódex, számos ponton támaszkodik a kialakult bírói gyakorlatra. Akkoriban Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke úgy vélekedett: jobbára mértéktartó a szigorítás. A parlamenti ciklus elején elfogadott drákói szabályok, például a "három csapás" bevezetése után rosszabbra is lehetett számítani, de - mint mondta - úgy látszik, az volt a "feketeleves".

Kétarcúnak minõsített az új Btk.-t Tóth Mihály büntetõjogász, egyetemi tanár. Szerinte a kodifikáció során egyszerre jelent meg az elavult szemléletû szigorítás és az európai tendenciák, például dekriminalizálás, alternatív szankciók.

Az új Btk. az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as büntetõkódex után az ország negyedik büntetõ törvénykönyve.
http://www.jaszalsoszentgyorgy.com